AI-jelölés december 2-ig: AI Act teendők kkv-knak
Röviden: a weboldal chatbotjának jeleznie kell, hogy AI, a valódinak tűnő AI-képeket és -videókat jelölni kell, egy személyre szóló értékesítési levélre viszont a rendelet szövege alapján nincs külön jelölési szabály. December 2. az AI-eszközök szolgáltatóinak jelölési határideje. Az alábbiakban kkv-szemmel nézzük végig.
Az EU mesterségesintelligencia-rendeletének (AI Act) átláthatósági szabályai 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók, és december 2-án lejár az utolsó átmeneti határidő is: addig kell a már korábban piacon lévő generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak gépileg olvashatóan megjelölniük az AI által előállított tartalmat. Egy kkv-nak ez elsőre távolinak tűnhet, hiszen nem mi fejlesztjük a nagy nyelvi modelleket. Mégis érdemes most átnézni, hol használ a cég AI-t a vevők felé: a weboldal chatbotjában, az értékesítési levelekben, a marketingképeken és -videókban. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit mond a rendelet szövege, mi vonatkozik valószínűleg egy kisebb cégre, és adunk egy rövid ellenőrzőlistát. Ez nem jogi tanács; konkrét esetben kérd ki jogász véleményét.
1. mi változott, és mikortól?
Az Európai Bizottság AI Act ügyfélszolgálati oldala szerint az átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-tól alkalmazandók és kikényszeríthetők. Kivétel az 50. cikk (2) bekezdése, vagyis az AI által generált tartalom gépileg olvasható jelölése: azoknak a szolgáltatóknak, amelyek rendszere már augusztus 2. előtt piacon volt, 2026. december 2-ig kell megfelelniük. Ezt a négyhónapos átmeneti időszakot a 2026/1744-es uniós rendelet (az úgynevezett digitális omnibusz) vezette be.
Ugyanez a módosítás a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szabályok nagy részét későbbre tolta: a III. melléklet szerinti rendszerekre 2027. december 2-től, a termékekbe épített rendszerekre 2028. augusztus 2-től alkalmazandók. Az értékesítésben és marketingben használt AI-eszközök többsége viszont nem magas kockázatú, így egy kkv számára most az átláthatósági szabályok a kézzelfogható rész.
2. szolgáltató vagy alkalmazó?
A rendelet két szerepet különít el, és a kötelezettségek ezek szerint oszlanak meg. Szolgáltató (provider) az, aki AI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezi. Alkalmazó (deployer) az, aki egy AI-rendszert a saját felügyelete alatt, szakmai tevékenység keretében használ. Egy kkv, amely kész AI-eszközzel ír leveleket vagy képeket generál, jellemzően alkalmazó. Ha viszont saját márkanév alatt épít és üzemeltet chatbotot a weboldalán, könnyen a szolgáltatói szerep egyes kötelezettségei is ráeshetnek, ezért ezt érdemes tisztázni a fejlesztővel.
3. mit jelent ez az értékesítési levelezésre?
Az 50. cikk szövegi jelölési kötelezettséget az alkalmazóknak csak egy szűk esetben ír elő: ha az AI által generált vagy manipulált szöveget azzal a céllal teszik közzé, hogy a nyilvánosságot közérdekű ügyekről tájékoztassák. Ez alól is kivétel, ha a szöveg emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői kontrollon ment át, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte.
Egy személyre szabott ajánlat, egy utánkövető levél vagy egy tárgyalási összefoglaló a rendelet szövege alapján nem tartozik ebbe a körbe. A gépileg olvasható jelölés pedig az AI-eszköz szolgáltatójának feladata, nem a levelet elküldő cégé. Ettől függetlenül két dolgot javaslunk. Egyrészt maradjon ember a folyamatban: mi minden kimenő levelet jóváhagyásra adunk, mielőtt elmegy, mert a felelősség a feladóé marad. Másrészt ne töröld vagy kerüld meg tudatosan az eszköz által beépített jelölést, ha a tartalmat továbbadod.
4. chatbot a weboldalon: szólni kell, hogy AI
Az 50. cikk (1) bekezdése szerint a természetes személyekkel közvetlenül kommunikáló AI-rendszert úgy kell kialakítani, hogy az érintett tudja: AI-val beszél, kivéve, ha ez egy tájékozott, figyelmes felhasználó számára a körülményekből nyilvánvaló. Az (5) bekezdés szerint ezt világosan, legkésőbb az első interakció idején kell közölni.
A gyakorlatban ez egy rövid, jól látható mondat a csevegőablak elején, például: „AI-asszisztens válaszol, kérésre kollégához irányítunk.” Ugyanez vonatkozik az AI-val működő telefonos asszisztensre és az automatikus válaszokat adó, emberinek tűnő ügyfélszolgálati csatornákra is. A kötelezettség formálisan a szolgáltatóé, de a vevő a te cégedet látja, ezért akkor is érdemes kiírni, ha a chatbotot egy külső szolgáltatótól veszed.
5. képek, videók, hang: a deepfake-szabály
Ha a marketingben AI-val készült vagy módosított kép, hang vagy videó létező személyre, tárgyra, helyre vagy eseményre hasonlít, és hamisan hitelesnek tűnhet, az a rendelet szerint deepfake, és az alkalmazónak jeleznie kell, hogy mesterségesen készült. Ilyen lehet egy valódi kollégát utánzó AI-hang, egy soha meg nem történt rendezvényről készült „fotó”, vagy egy valódi termékről generált, a valóságnál jobbnak tűnő kép. Nyilvánvalóan művészi, kreatív vagy szatirikus anyagnál elég a tartalom mesterséges voltát a mű élvezetét nem zavaró módon jelezni.
6. mekkora a kockázat?
A 99. cikk szerint az 50. cikk megsértése legfeljebb 15 millió euró vagy az előző évi teljes világszintű árbevétel 3%-a lehet, a kettő közül a magasabb. Kkv-knál és induló vállalkozásoknál viszont a kettő közül az alacsonyabb a felső határ. Ezek maximumok, nem automatikus bírságok, de jól mutatják, hogy a jelölés nem csak udvariassági kérdés.
AI Act kkv teendők: rövid ellenőrzőlista
- Írd össze, hol használ a cég AI-t a vevők felé (chatbot, levelek, képek, videók, hang).
- Minden eszköznél tisztázd: mi vagyunk a szolgáltató, vagy csak alkalmazók?
- Chatbot és hangasszisztens: legyen jól látható „AI válaszol” mondat az első üzenetnél.
- Marketingképek és -videók: valódi személyre, termékre, eseményre hasonlító AI-tartalomnál jelölés.
- Értékesítési levelek: ember hagyja jóvá a küldést; ne távolítsd el az eszköz beépített jelöléseit.
- Kérdezd meg az AI-eszközeid szolgáltatóit, hogyan teljesítik a december 2-i jelölési határidőt.
- Rögzítsd egy belső oldalon, ki felel az AI-tartalmak ellenőrzéséért.
gyakori kérdések
kell-e jelölnöm, hogy egy ajánlatot AI segítségével írtunk?
A rendelet szövege alapján egy személyre szóló üzleti levélre az alkalmazó oldalán nincs külön jelölési szabály; a szöveges jelölés a közérdekű ügyekről tájékoztató, nyilvánosan közzétett szövegekre vonatkozik. A felelősség a tartalomért viszont a feladóé, ezért az emberi ellenőrzés kötelező gyakorlat nálunk.
mi történik december 2-án?
Lejár az átmeneti idő azoknak a generatív AI-szolgáltatóknak, amelyek rendszere augusztus 2. előtt már piacon volt: ettől kezdve nekik is gépileg olvashatóan kell jelölniük az előállított tartalmat. Ugyanettől a naptól alkalmazandók az intim képek beleegyezés nélküli előállítására és a gyermekbántalmazó anyagokra vonatkozó új tilalmak is.
mi a helyzet a magas kockázatú szabályokkal?
Ezek a módosítás után 2027. december 2-től, illetve termékekbe épített rendszereknél 2028. augusztus 2-től alkalmazandók. Az értékesítési és beszerzési AI-eszközök többsége nem ebbe a körbe esik, de egyedi esetben érdemes ellenőrizni.
átlátható AI a vevők felé
Mi úgy építjük az értékesítési, beszerzési és levelező AI-ügynököket, hogy minden kimenő lépést ember hagy jóvá, a chatbot pedig első mondatában jelzi, hogy AI. Ha szeretnéd átnézni a saját folyamataidat, olvasd el az AI az értékesítésben útmutatónkat, nézd meg, mit csinálunk a kezdőlapon, vagy beszéljünk róla az oiSystemnél.
források
- When does enforcement start? – Európai Bizottság, AI Act Service Desk
- AI Act, 50. cikk: átláthatósági kötelezettségek – AI Act Service Desk
- AI Act, 3. cikk: fogalommeghatározások (szolgáltató, alkalmazó, deepfake) – AI Act Service Desk
- AI Act, 99. cikk: szankciók – AI Act Service Desk
- (EU) 2026/1744 rendelet (digitális omnibusz az AI-ról) – EUR-Lex